Hozzávalók:
Tésztához:
70 dkg sima liszt
10 dkg rétesliszt
17 dkg cukor
1/2 l tej
12 dkg margarin
1 dl étolaj
2 tojás
1 cs vaniliáscukor
1 friss élesztő
1/2 kk só
Töltelék :
25 dkg mák, ízlés szerint cukor
5 dkg mazsola
1 cs. vaníliáscukor
1-2 ek tej
25 dkg sütésálló lekvár , ízlés szerint porcukor, esetleg pár csepp rumaroma
+ 1 tojás sárgája a kenéshez.
*
Elkészítés:
Kb 2 sütőlapnyi lesz belőle Az élesztőt kevés langyos tejben cukorral és liszttel felfuttatjuk, közben : összeszitáljuk a liszteket, hozzádjuk a száraz hozzávalókat, feltörjük a tojásokat egy kis edénykébe.
A liszthez morzsoljuk a margarint, hozzáadjuk a tojásokat, az étolajat és a felfuttatott élesztőt, 1 ek tejfölt, és elkezdjük összedolgozni, miközben folyamatosan adagolva annyi tejet adunk hozzá, hogy könnyen kezelhető, kicsit lágy tésztát kapjunk ( ne legyen annyira lágy mint a fánktészta !
) Ha jól kidolgoztuk, hagyjuk kicsit pihenni.
Addig készítsük elő a töltelékeket : A darált mákhoz keverjünk 1 cs vaníliáscukrot, és annyi porcukrot ( vagy aprószemű kristálycukrot) hogy megfelelően édes legyen – ez mindig egyén függő, mert pl ami nekem túl édes, az a páromnak nem elég édes.
.
.
.
.
.
– adjuk hozzá a megmosott beáztatott mazsolát, lehet tejbe, vagy rumba is áztatni, ki mit szeret.
A sütésálló lekvárt tegyük egy lapos tányérra, amin könnyű feldarabolni, kb ujjnyi csíkokra.
A tésztát dolgozzuk át, és nyújtsuk ki kb ujjnyi vastagra, vágjuk kb 10 dm széles csíkokra, majd vágjunk belőle trapéz formájú darabokat.
Mindegyiknek a szélesebb felére halmozzuk a tölteléket, és onnan kezdjük feltekerni, mielőtt végiérünk vágjuk be a keskenyebb felét és kihúzva 2 csúcsban tekerjük vele körbe a kiflicskéket.
A lekvárosba lehet tenni 1-1 kk porcukrot, ha van aki édesebben szereti- esetleg 1-1 csepp rumaromát is ha épp pikánsabbra ízre támad gusztusunk.
.
.
.
Ha kész vagyunk mindet tegyük sütőlapra, kenjük meg felvert tojássárgájával, és előmelegített sütőben, magas hőfokon kezdjük sütni, kb félidőben visszavesszük a hőt.
Sütésidő sütőtől függően 35-45 perc Sajnos csak ennyi maradt a fényképezéshez 🙂 mert vendégek jöttek mire elkészült.
.
.
.
