Hozzávalók:
kb. fél kiló kumkvat
fél dl. víz
20 dkg. kristálycukor
*
Elkészítés:
A kumkvat már cserepes növényként nálunk is kapható, noha csak 1915-ig tartozott a citrusok nemzetségébe, de ugyanolyan elbánást igényel, mint egy citromfácska.
Koktélmandarinnak, koktélnaracsnak, minimandarinnak is hívják, megtermett szőlőszem méretű termései héjastól ehetőek.
Sőt, így is kell fogyasztani, hiszen a héja kellemesen édes némi fanyar háttéízzel, a közepe, pedig savanykás.
Koktélokhoz gyakran kínálják, méreténél és ízénél fogva a koktélospohár dísze is, amellett, hogy nagyon finom.
A nagy melegben hirtelen beérő gyümölcsöket én kandíroztam, hogy ízüket a későbbi időkre is megőrizzem.
Felszeleteltem a kis gyümölcsöket, egy kislábosban alá tettem kb.
fél dl.
vizet, hozzáadtam a cukrot, s mikor már az elolvadt, még kb fél óráig főztem.
Néha megkevergettem.
Ezt követően kifertőtlenített üvegbe mertem, s miután kihűlt, lefedve hűtőben tárolom.
Pohárkrémekhez, fagylaltokhoz kiváló ízbomba.
Csak kevés kell belőle, mert nagyon intenzív az íze.
