A közönséges egres (vadegres, egres, büszke, piszke, pöszméte vagy köszméte) (Ribes uva-crispa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a kőtörőfüvek (Saxifragales) rendjéhez, ezen belül a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjához tartozó faj.
A közönséges egres Skandinávia északi részének kivételével csaknem egész Európában előfordul, keleten a Kaukázusig és Közép-Ázsiáig.
A közönséges egres középnagy, 50-150 centiméter magas, szélesen elterülő cserje, ritkásan álló hosszú, vékony, szürkésbarna ágakkal. A levelek kettesével, hármasával, ritkábban ötösével elhelyezkedő hegyes tüskék hónaljában állnak, az utóbbiak hosszúsága elérheti az egy centimétert. A levelek szőrösek, kerekded vagy szív alakúak, tompán karéjosak, szélességük 2,5-3 centiméter.
A közönséges egres nyirkos és sziklás erdők, ligetek, cserjések lakója. Az Alpokban 1400 méter magasságig felhatol. A nitrogénben gazdag talajokat kedveli.
A virágzási ideje április-május hónapokban van. A növény zöldes bogyótermése ehető, savanykás ízű. Mikor megérett, rozsdaszínű pöttyök láthatók rajta.
Forrás Wikipedia
Vásáoljon most infrapanelt!
Itt megtanul főzni.
Sütési tudományát, ötletét örökítse meg, helyezze el receptjeit.
Recept mellé fotó.
Vegyen részt folyamatos havi nyeremény sorsoláson!
---
Az itt kezelt adatok bármilyen felhasználására az 1992. évi LXII tv ide vonatkozó rendelkezései az irányadóak, illetve a 1996 LVII. tv.: A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 6§.